2013. szeptember 22., vasárnap

hommage Jasper Johns

Hommage Jasper Johns
2013

2x 70x100cm 
papír, tus/ ink on paper














     
















Munkámban a nemzeti öntudat és reprezentáció kérdése foglalkoztatott. Két tusfilc rajzott készítettem, az első az amerikai zászló a második pedig az árpádsávos zászló egy része. A zászló feladata egy adott ország vagy nemzet identitásának reprezentálása, ezért jó eszköznek találtam arra, hogy segítségével az emberek saját nemzeti identitásukhoz való viszonyát boncolgassam.
A két zászló vizuális struktúrájában felfedezhető hasonlóság miatt, különös párbeszéd indul el a két részlet egymásmellé helyezésével. A vörös és fehér sávok összekapcsolása ellenére a két lobogó inkább egymás ellentéte, mintsem kiegészítője. Az ellentét azonban nem megfelelő kifejezés, hiszen ugyanazon, a nemzeti érzelmek kifejezésére használt skálán helyezkedik el, csupán annak két-két szélső pontján. Az amerikai emberek életében az USA zászlaja a popkultúra része, az emberek minden napi életét átitatja az amerikaiság érzete, így szívesen használják lobogójuk mintáját a legkülönfélébb dolgokon a fogkefetartón keresztül a sávos-csillagos manikűrig. Büszkeségük jelképe azonban ez okból a tömegkultúra eszközévé degradálódik. Ezzel szemben az árpádsávos zászló a legtöbb magyar életében a büszkeséggel ellentétes érzéseket váltja ki. Habár nem nemzeti lobogónkról van szó, ez a zászló mégis csak a magyarság reprezentálására szolgál, azonban túlságosan szélsőségesen. A szélsőjobboldali csoportosulások által kisajátított árpádsávos zászlóra, olyan visszás ideológiák ragadtak, amelyektől a legtöbb ember elzárkózik. Ezek hamis, szélsőséges nemzetiesség képét mutatják, ami miatt a magyarság jó része elfordul saját identitástudatától, nehogy kapcsolódjon ezekhez az eszmékhez. Ennek az eltorzult magyarságtudatnak, melyben az emberek elzárkóznak saját nemzeti öntudatuktól, vagy szélsőséges irányba torzítva élik meg azt, az országunk értékeinek nem megfelelő reprezentálásában látom az okát. Sajnos az utóbbi idők eseményei még jobban megerősítették ezt a hamis nemzeti képet azzal, hogy nem arra törekedtek, hogy a szakmailag is színvonalas kulturális értékeket támogassák, hanem megpróbálták olyan dolgokra irányítani a figyelmet, amelyek szakmaiságon és kortárs értékrendeken nem alapulnak, az emberekre pedig, olyan hamis nemzeti identitást erőszakolnak rá, amelyektől inkább elfordul.
Munkámmal igyekeztem rávilágítani arra, hogy mennyire nem megfelelő országunkban a magyar identitástudat beépülése azzal, hogy egy olyan erős identitástudatú országgal kapcsoltam párbeszédbe, mint az egyesültállamok. Ez nem más, mint a populáris hazaszeretet összevetése az elzárkózással. Mivel igyekeztem kihangsúlyozni, hogy az igazság talán valahol a kettő között keresendő, a két zászló részlet együttesen adja ki az „internacional” kifejezést.